gádor gádor, gátor fn 1. A ház hosszabb oldalán futó, többnyire oszlopokkal tagolt, nyitott v. félig nyitott tornác. Nyárba a gazda a gádorba alutt a gádorpatkán. 2. A tanyai ház és a vele egybeépített istálló közös bejárata. A tanyát rígen úgy ípítettík, hogy a lovak meg az emberek eggy ajtón, a gádoron keresztül jártag be, az emberek bāra, a lovak jobra mentek. A felső rísz a ház, az alsó az istálló vót. 3. Földbe ásott istálló v. kunyhó elé épített, lejtős, fedett bejárat. 4. Különálló pince, verem boltozott bejárata, előtere. Ö: pincegádor.
Forrás: Kálnási Árpád
