gagucs gagucs fn 1. Marokszedéshez használt kétágú fa. A marokszedő gagucs egy darabbul vót, fábul vagy vastagab gajbul kíszült. 2. Marokszedéshez használt sarló. Ijen sallóval vagy gagucsnak is nevesztík, szettük a markot. 3. Hosszabb akácfarúd, amelynek a vége kampóban végződik. A gagucs tűsarj vót, gyökérrül hajtott ág, ezzel törtík a gajat télen a vákáncsosok a fákrul.
Forrás: Kálnási Árpád
