grund grund fn 1. Beépítetlen városi telek. 2. Játszótér. Avval mentünk ki a grundra, illetve ahon vót ety kis térsíg, avval focisztunk. 3. <Paszományosoknál:> a felvetőszál egyik ága a szövőszékben. 4. <Könyvkötészetben:> karragén- v. izlandi mohából készült alapozó anyag, a márványozás anyaga.
Forrás: Kálnási Árpád
