gyepű gyepű fn 1. Élősövénnyel benőtt v. tüskés ágakkal, hulladékkal telehordott árok, v. magasra felhányt, elgazosodott földsánc a szőlőskertek körülkerítésére, védelmére. Martinkán venyigébűl vót a gyepű. 2. A falut körülvevő sövénykerítés.
Forrás: Kálnási Árpád
