hacacáré

hacacáré hacacáré isz/mn/fn I. isz <Tánckurjantás.> II. mn Tarka, mintás <ruhanemű>.  Eggyes nők szoktak hacacáré ruhába őtözni. III. fn 1. Tarka, mintás ruha. Hacacáréba őtözött ez a jány. 2. Zajos mulatozás.

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár