hasíték hasítík fn 1. áEgyes ruhadarabokon, pl. szoknyán, nadrágonñ rendszerint gombolható kapoccsal zárható, összehúzható nyílás. 2. Rés, nyílás. Az ajtón is vót hasítík, ha az ajtó nem pászolt, ki lehet lesni a hasítíkon. Ö: aljhasíték, nadrághasíték.
Forrás: Kálnási Árpád
