heverő heverő mn 1. Használatban éppen nem levő <eszköz, tárgy>. 2. <Jószággal kapcsolatban:> a legelőn kinn éjszakázó <szarvasmarha>. Heverő marha: a legelőn tartott, járomba nem fogott szarvasmarha. Heverő marha, amit nem használtak igavonásra, se nem ellettík, se nem dógosztatták. Rendesen hízóba fokták a heverő marhát. Heverő lú: a legelőn tartott, nem dolgoztatott ló.
Forrás: Kálnási Árpád
