hóka hóka mn/fn I. mn 1. Olyan <ló>, amelynek a homlokán néhány ujjnyi széles, hosszú, fehér csík van. Hóka órú: ua. A hóka óru lúnak egy ijen hosszú, fejír csík jöt le a homlokátúl egíszen az óra hegyijig, és az vót az írdekes, hogy az mindig jöt lefele, szílesedett. 2. Sápadt. Nagyon hóka vaty fijam. 3. Szőke. Hóka hajú: ua. Hóka fejű: ua. II. fn Olyan ló, amelynek a homlokán néhány ujjnyi széles, fehér csík húzódik végig.
Forrás: Kálnási Árpád
