hordás hordás fn 1. A learatott gabona beszállítása a cséplés helyére, ill. ennek ideje. És akkor ennek víge lett, az aratásnak víge lett, akkor jött a hordás. Hordáskor ütötte agyon a szomszíd a kutyámat. 2. A méhek mézgyűjtő munkája. Például akácvirágzáskor, ha nektár bűvön vót, akkor jó vót a hordás. Ö: búzahordás, főhordás, ganéjhordás, marhaganéjhordás, vízhordás.
Forrás: Kálnási Árpád
