horpasz horpasz fn/mn I. fn 1. Beesett, üres has. 2. (tréf) Has, gyomor. Megrakta a horpaszát: alaposan jóllakott. II. mn 1. Sovány, beesett hasú v. oldalú <állat>. Ojan horpasz a tehén, hogy nem tud enni. 2. Beesett, üres <has>.
Forrás: Kálnási Árpád
