is

is is ksz 1. <Igekötős igei állítmány esetén az is az igekötő és az ige közt áll.> Nem bánom, ha meg is harakszik. 2.  <Tagadó szerkezetben, az is a tagadószó és az állítmány(i rész) közt áll.> Ha nem is sújozs beteg, azír orvosho kéne vinni.

Forrás: Kálnási Árpád