jegyes

jegyes jegyes mn Akin v. amin megkülönböztető jel van. A jegyes csirkének levákták a lábárul a körmöt, ojan hejt jegyesztík meg, hogy megismerje, ha összevegyül. Jegyes mejjű: olyan álóñ, amelynek a szügyén folt van.

 

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár