kaloda kaloda fn
1. Háztetőn, kazalon a szalma- v. nádkévéket leszorító kettős léc v. rúd.
2. A kender dörzsölésére használt eszköz.
3. Juhoknak szárnyék. Ahon nem vót a junak hodája, ot kaloda vót. Nádbúl vaty tövizsbül csinált vót a kerítíse, hogy ne tuggyík a ju elmászkálni.
Nr: Valamikor rígen Debrecembe a hűtlen asszonyokat kalodába zárták, kitettík a templom elibe. És hotyha letelt az ideje, seprűt vettek a kezegbe, oszt kivertík a vározsbúl.
Ö. patkolókaloda.
Forrás: Kálnási Árpád
