kántálás kántálás fn 1. áÜnnepi időszakban v. ünnepek előestéjén, de főként karácsonyesteñ leginkább gyermekekből v. fiatal fiúkból, ritkábban felnőttekből álló csoportnak a házról házra járása és az ünnephez kapcsolódó köszöntőnek az éneklése, amelyért a háziaktól kisebb pénzöszeg, szerény ajándék v. megvendégelés jár. 2. Névnapi verses köszöntőnek a mondása. Nr: Kántálás közben szokás volt a szabadkéménybe füstölni felakasztott kolbászból stb. elcsenni egy keveset.
Forrás: Kálnási Árpád
