kardalésza kardalésza fn
1. <Holmik, tárgyak közötti> összevisszaság, rendetlenség. Az a kardalésza, amikor nincs a hejin semmi. Kardalészába van: összevissza, rendetlenül, szanaszét van. Kardalészába vót minden a lakázsba.
2. Kardalészába megy: tönkre megy, elpusztul. Kardalészába megy minden a lusta embernél, engedi, hoty pusztújjík el.
3. Kardalészába hagy: a) gondozatlanul, elhanyagoltan, veszendőben hagy. Úty hatyta a főggyit, a kertyit, a házát kardalészába. b) felügyelet nélkül, magára hagyottan. Kardalészába hatyta a gyerekeket, felügyelet nélkül, szabaggyára.
Forrás: Kálnási Árpád
