karisztol

karisztol karisztol i 1. Felszínen, felületesen kapál. Nem jól kapálta, csak mekkarisztolta, karisztolta, csak fennyedin kapálta a tengerit. 2. Nagyjából megfésül. Ö: bekarisztol, megkarisztol.

 

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár