kelepce

kelepce kelepce fn 1. <A rostálónak a hengerben található része.> A rostáló hengerébe vótak a kelepcék, fogaskerékkel hajtották. 2. <Az aratógép része.> A kelepce hajtotta a búzát a kaszára. 3. Csapda, tőr.

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár