konya konya mn 1. Lekonyuló, kajla. 2. Konya fülű: lekonyuló fülű <disznó, ember, különösen férfi, ill. fiúgyermek>. 3. Olyan fiúgyermek gúnyos jellemzésére, aki a sapkáján kívül hagyja a fülét, ezért az lefelé gyűrődik. A konya fülű gyermeknek a konya füle tartotta meg a sapkát a fejin. 4. Konya kalap: lekonyult szélű, elformátlanodott kalap.
Forrás: Kálnási Árpád
