koszmó koszmó fn 1. Piszok, mocsok. 2. <A nem elég tisztán tartott csecsemő hajszálai között összegyűlő> kosz, var. 3. A disznó bőrének felső rétegébe beleevődött piszok, amelyet perzselés után lekaparnak. Koszmó vót a malacon meg a kizsgyerek fejin is. 4. Köszmétét borító, ledörzsölhető réteg. Az egresen is koszmó van a lisztharmattul. Nr: Megmondom én, mivel kel gyógyítani a gyerek fejin a koszmót: tojássárgáját kel rákenni, és mekhagyni, hogy a koszmó rászáraggyon, és akkor utánna óvatosan le kel mosni, és avval lejön a gyerek fejirül a koszmó.
Forrás: Kálnási Árpád
