kotyogó kotyogó fn 1. <Nagyobb> kulacs. Tőzs meg borral a kotyogót, mer megyünk a Hortobágyra mekkínálni a gujásokat! 2. A bor forrásakor a hordó nyílására helyezett, lyukacsos kupakkal ellátott cserépeszköz, a mustnak a levegőtől való elzárására, ill. a keletkező gázok elvezetésére. A kotyogó, amit a muzsba tesznek, a lihó, ami plébül van, poharat tesznek a tetejire.
Forrás: Kálnási Árpád
