meghúz mekhúz i 1. <Kútból> vizet húz. Mekhúszta az ember a kutat, oszt felitatott. 2. <Boglyát, kévét, keresztet> megbont, széthúz, és belőle vmennyit kivesz. Mekhúszták a szedegetők a keresztet. 3. <Faágat termés> lehúz. 4. <Disznóbelet> késsel kaparva meg-tisztít; meghúrol. 5. <Betegség, munka stb.> legyengít, lefogyaszt, megerőltet vkit. Na-gyom mekhúszta a beteksíg. 6. Mekhúzza magát: a) <ló> megerőlteti magát. b) alázatosan viselkedik.
Forrás: Kálnási Árpád
