megkel mekkel, mekkél, mekkől i 1. <Ruha> lúgban, szappanlében állva megduzzad, megtisztul, kifehéredik. Mekkélt a ruha, kiódódod belőle a piszok.
2. <Kelés> megérik. A kilís mekkelt. Mekkőtt az ujjam.
3. <Termőföld> esőtől megduzzad, fellazul.
Forrás: Kálnási Árpád
