paroláz/ik paroláz/ik i 1. <Ígéret, egyezség megerősítéséül> parolát ad vkinek. Ha sikeres vót a vásár utánna parolásztak.
2. <-nak, -nek ragos vonzattal:> kedveskedik, szolgálatkészen forgolódik vki körül. Ot paroláz/ik nekik, hoty foglajjatok hejjet.
Ö. megparoláz/ik.
Forrás: Kálnási Árpád
