peckes peckes mn 1. Pecekkel ellátott <kötél>. Peckes kötél: kis, keresztben álló fadarabbal, pecekkel ellátott borjú- v. marhakötél a jószág megkötésére. 2. Egyenes tartású. A peckes emberre asz montuk, hoty feszít, mint a kutya a tolseprűvel.
Forrás: Kálnási Árpád
