pergő pergő fn 1. Állat <pl. juh, disznó, kutya> nyakába akasztott kisebb kolomp, csengő. Vót egísszen kis pergő, negyvenpízes, félliteres, koronás pergő.
Sz: Válogat, mint juhász/kondás a pergőbe: finnyás, nem eszik meg mindent.
Ö. juhpergő, kispergő, kutyapergő, levelipergő.
Forrás: Kálnási Árpád
