pipa fn 1. Mézeskalácsos faforma.
2. Kivert tésztából készített mézeskalácsos termék. Pipát csak ritkán kíszítünk.
3. Forrásban levő must szállításakor a hordódugó helyébe tett, belétől megfosztott, derékszögben összeillesztett napraforgókóró, amelynek alkalmazásával megakadályozható, hogy a must rázás közben kifusson.
4. A ló orrára tett gúzs.
Sz: Nem ír ety pipa dohánt (se): semmit sem ér. Jó pipa vagy!: jóféle vagy. Nem ad ez a tehén ety fél pipával se: <rosszul tejelő tehénre mondja a gazdasszony>.
Km: A pipa az ördök furujája: gonosz eszköz.
Ö. batikpipa, búrpipa, cigánypipa, csalópipa, csibukpipa, deákpipa, garibaldipipa, hordópipa, jogászpipa, koszorúspipa, kovácspipa, körmöspipa, kukópipa, lópipa, macskakarmoltapipa, mákpipa, makrapipa, méhészpipa, Palatinszki-pipa, Seres-pipa, Subrik-pipa, tajtékpipa, társaspipa, turulpipa, tűzoltópipa, vadászpipa, vékonypipa, verespipa.
Forrás: Kálnási Árpád
