pondró

pondró pondró fn <Növényi részekben, oszló tetemben stb. élő> álca; kukac. Beleesett a pondró: féreg támadt benne. Sz: Annyi vót rajta, mint a pondró: rengeteg sok.

 

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár