rakonca rakonca fn 1. A jármű (pl. vagon, teherautó, szekér, szán) két oldalának magasítására szolgáló rúdfa. 2. Szekér tengelyeinek, szán keresztgerendáinak a végéhez erősített, az oldalakat tartó, két oldalán felfelé álló rúd. A rakoncába a fát rakták meg a kívís csutkát. 3. A szekéroldal alsó fáját rögzítő ék, amely az első tengelynél fából a hátsó tengelynél vasból készül. 4. <Széna v. gabona szállításakor> a szekér négy sarkához rögzített hosszú karó. Sz: Használt neki, mint a cigány lovának a rakonca: —.
Forrás: Kálnási Árpád
