régi rígi mn/fn I. mn 1. Olyan <anyaméh>, amelyik öregsége miatt már nem tudja ellátni feladatát, gyenge. 2. Olyan <lép>, amelynek barna v. fekete színe van, és a fény felé tartva a világosság nem dereng át rajta. 3. Rígi időtűl óta: régóta. II. fn Rígijek: az öregek, az idősek. A rígijektül hallottam eszt a strófát.
Forrás: Kálnási Árpád
