rosseb

rosseb rosseb fn 1. Rák, rákfene. 
A rákot elejinte rossebnek híjták, mert az nem gyógyult. Pipás embernek gyakran rosseb vót a száján. 

2. <Indulatos beszédben, főként szitkozódásban, visszautasítás kifejezésére v. kérdés nyomósítására, elhomályosult jelentéssel:> fene, nyavalya. 

Sz: A rosseb egye meg!

Forrás: Kálnási Árpád