rozsféreg rosfíreg fn <A ló élősködője>. A lú vígbelibe csomóstul vót rosfíreg, pirítot rozzsal etettík a lovat, kipusztult tülle, kihullott. Sz: Asz míveli, mint akinek rosfíreg van a seggibe: nyughatatlan, folyton izeg-mozog.
Forrás: Kálnási Árpád