sarkantyú sarkantyú fn Háziszárnyas kétágú csontja.
Sarkantyút tör vkivel: e csontot kétfelé húzzák abban a hiszemben, hogy akinél a széttört csont csúcsa marad, annak a kívánsága teljesül.
Akinek a sarkantyú nagyobbik rísze törik, az avval van, hogy ű lessz a szerencsés, amibe fogattak.
Ö. kakassarkantyú.
Forrás: Kálnási Árpád
