sík

sík sík mn/fn I. mn 1. Megszakítás nélküli egyenletesen elterülő.

2. Síkos. Csupa sík az ucca. 

II. fn Síkföld. Megyünk ki a síkra. 

Ö. homloksík.

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár