sor sor fn
1. Sort fog: kapás, kaszás új sor megmunkálásába kezd. Sort visz: pl. kukoricasor letörését végzi. Tengeritörísnél eggy ember vit két sort.
2. Réteg. Mekfőzi a puliszkát, ety sor puliszka, szilvalekvár, besorjászta, mint ety tortát.
3. Olyan utca, amelyiknek csak az egyik oldala van kiépítve; házsor.
4. Sort vesz: <pl. a mezőn> sorba megy, végigmegy. Két-három juhász összecimboráskodott, összeverte a nyájat, úgy vettek sort a tarlókon.
5. Sorja: késnek, kaszának vékonyra köszörült és emiatt féloldalra görbült éle. A kaszának a sorját fentík le, hogy kaszálni lehessen vele.
6. <Kifejezésekben:> katonai sorozás. Sor alá megy.
7. <Csipkeverőknél:> tűzésponttól tűzéspontig tartó műveletek halmaza.
8. Soron van/ül: ismerősöknél időzik, csavarog.
9. Ügy, dolog, eset.
Sz: Nincs annak semmi sora/sorja: nincs semmi értelme annak, amit mondasz.
Naty sora van annak: hosszú előzményei, bonyolult összefüggései vannak.
Ö. bodegasor, csigasor, eladósor, embersor, fenéksor, fonatossor, gubasor, gyepűsor, hajtósor, katonasor, legénysor, ócskasor, pontsor, puskasor, rongysor, rumsor, szalagsor, szegénysor.
Forrás: Kálnási Árpád
