tartó tartó fn A szövőszéken az elülső és hátulsó lábakat összekötő felső keresztfákon elhelyezkedő rész, amely a nyüstgerendát is tartja; bordatartó.
Ö. bicskatartó, bordatartó, borjútartó, borotvatartó, csapótartó, drapériatartó, előfatartó, fejszetartó, fogastartó, főkötőtartó, függönytartó, fűszerszámtartó, fűszertartó, ganéjtartó, gerendelytartó, gyufatartó, haltartó, hamutartó, harmattartó, haslótartó, hatlólánctartó, hatlótartó, hústartó, juhtartó, kendőtartó, kengyeltartó, kenyértartó, kovásztartó, körömpőtartó, lábítótartó, lógótartó, lóhústartó, malactartó, masinatartó, motollatartó, műhelytartó, nyaklótartó, nyüsttartó, orsónyaktartó, orsótartó, paprikatartó, pelyvatartó, pengetartó, pernyetartó, petrótartó, ponyvatartó, rúdtartó, rühzsírtartó, saroglyatartó, szecskatartó, szénatartó, szótartó, taplótartó, teknőtartó, tepsitartó, toktartó, tömlöctartó, ütőtartó, vendégoldaltartó.
Forrás: Kálnási Árpád
