tőke tőke fn 1. Kivágott fának a talajban maradó része a gyökerek nélkül.
2. Vastag fa törzséből levágott hengeres tömör darab. Az üllő a tőkén nyukszik.
3. Vásári sátrak alapjául szolgáló cövek, tartóoszlop.
4. Kiengette tőkére: <állatorvos> engedélyezi a hús árusítását.
Ö. agyagtőke, árvatőke, fatőke, fényelőtőke, húsvágótőke, lesitőke, ólomtőke, sipkatőke, szívhólyagtőke, üllőtőke, vágótőke.
Forrás: Kálnási Árpád
