tömőfa tömőfa fn 1. Döngölésre való nyeles bunkó. A sok kolompírt üzsbe fősztík, tömőfával törtík össze, aminek vót vastagab meg víkonyab víge.
2. Ültetőfa.
3. Olyan erős bot, amellyel a gubát nyomkodták a festéklébe festés közben.
Forrás: Kálnási Árpád