tüske tüske fn 1. A borjú orrára kötött szopásgátló eszköz. A tuskét a bornyú orrára kötöttík.
2. <Fazekasoknál:> hőálló acélból készült eszköz, amelyet egy agyaglapba szúrva ennek hegyére állítják a fenekén is mázas edényeket égetés közben.
Ö. égetőtüske, reszelőtüske.
Forrás: Kálnási Árpád
