Népies, régies szavak szótára, jelentése
útonjáró útonjáró fn 1. Fuvaros.
Akik lehorták a hegyegbül a fákat, azok is útonjárók vótak, hazafele meg vittík a szalonád, búzát, tengerit.
2. Olyan ember, akinek vmi miatt gyakran kell úton lennie.
Forrás: Kálnási Árpád
Debreceni cívis szótár
