vacok vacok fn 1. Silány fekvőhely, pl. kocsis fekhelye az istállóban.
2. Kisebb emlősállat alvóhelye.
3. Nyúl, vaddisznó stb. fészke, ill. fekhelye.
Sz: Vacokra, koca!: <főként kisgyermeknek szóló figyelmeztetés:> feküdj már lefelé!
Ö. disznóvacok.
Forrás: Kálnási Árpád
