nyereg nyereg fn 1. A ló hátára erősíthető, elöl és hátul kissé felhajló, rendszerint bőrrel bevont ülő alkamatosság, amely a lovaglást biztosabbá és kényelmesebbé teszi. A taligába fogott állat hátára níha nyerget tettek, és a tajigás ráült. Fakápás nyereg: olyan nyereg, amelynek a kápája fából készült.
2. <Szőrméseknél:> a vasalógép része, melyen az anyag található, és melyet a pedálszerkezet segítségével meg lehet emelni.
3. <Mézeskalácsosoknál:> ájzolt készítményre ragasztott képecske. A huszárra két kép kerül, a huszárfej és a nyereg.
Ö. csikósnyereg, fanyereg, kocsisnyereg, priccsnyereg.
Forrás: Kálnási Árpád
