vánkos

vánkos vánkos, vánkus fn 1. Az eketaliga tengelye fölött levő párnafa, amelyen az ekegerendely vége nyugszik.

 

2. A szekér tengelyére erősített fa, amelyen hátul a szekéroldal nyugszik, elöl pedig a fergettyű forog; sémely.

 

3. Az a sínpár, amelyen a subervég föl-le mozog.

 

Ö. fejvánkos, középvánkos, saroglyavánkos.

 

Forrás: Kálnási Árpád

Debreceni cívis szótár