Emil, dán költő. Szül. 1800 dec. 4., megh. 1856-ban. 1827-ben mint gyakorló orvos Livland szigetén telepedett le. 1849-ben Odente városában kórházi főorvos lett. Költeményei már 1838-ban jelentek meg, azonban ismertebbé csak halála után lettek, mikor Brandes figyelmeztette nemzetét reá. A. egyike Dánia legjelesebb lirikusainak és költeményeit ritka hév és erő, s a mellett valódi művészeti forma jellemzik. Leggyönyörüebbek azok, melyekben a női nem szépségét és a nő hatalmát énekli meg. Ebben talán senki sem érte A.-ot utól. 1877-ben jelentek meg összes költeményei (Samlede Digte), Liebenberg kiadásában (Kopenhága) s Brandes jellemzésével.
Forrás: A Pallas nagy lexikona
Aarestrup
