Aba

nemzetség, a legrégibb magyar nemzetségek egyike. A tudákos hagyomány Attilától, majd Ed és Edömér kun vezérektől származtatja s heros eponymosának Aba Sámuel királyt (1041-44) tartja. Törzsjószágai Abauj, Borsod és Heves vármegyékben terjedtek el. E nemzetségből vált ki a gagyi Báthoryak, iktári Bethlenek, Lipóczyak, Nekcseyek, Keczerek, Chyrkék Kompolthyak, Csobankafyak Berthótyak, Rhédeyek, Csenték, Vendéghyek, Hedryek, Somosyak, Sirokayak és Omodék stb. családja. (V. ö. Wagner, Ableitung des Geschl Aba. Ungar. Magazin, 1788. - Tud. Gyüjt. 1835. II. 71. - Gyöngyös, 1879, 52. - Kandra, Aba Sámuel. -Wertner, A nemzetségek.) - Az Aba név Sámuel király (l. o.) nevén kivül az Anonymusnál elsorolt honfoglaló hősök egyikének nevében is sejthető szó, melynek a Névtelennél előforduló Oba alakjához a «jámbor, kegyes» értelem van mellékelve. Ipolyi még a szintén hősmondai Thonuzoba (l. o.) név utórészében, sőt az Opos (l. a Bátor Opos cikket) névben is ugyane szót nyomozza Magy. Myth.-ja 152., 167. és 521. lapjain.

Forrás: A Pallas nagy lexikona