(Alleghanies Appalachian mountains), hegység észak - Amerikában, amely Alabama állam északkeleti részétől 2500 kilométernyire hozódik északkeleti irányban a. középső atlanti államokon és Massachusettsen keresztül, egészen a Szent-Lőrinc folyó torkolatáig. Déli vége távol van a keleti parttól, észak felé mindinkább közeledik az óceánhoz és a Hudson torkolatánál New-Yorkon fölül északi vége már csaknem a partig terjed. A hegység jellemző sajátsága az, hogy hosszu egyközü láncolatokból áll, melynek résein át a folyók lefolyhatnak a tenger felé, és amelyeket lapályos hosszan futó völgyekválasztanak el egymástól. Néhány helyen a párhuzamos láncolatok száma tizenkettőre rug, de oly keskenyek azok, hogy a hegység 200 kilométérnyi teljes szélességének csak egy harmadát foglalják el. A hegység eme részének nem nagy a. magassága, még a csekélyszámu kiváló csúcsok is alig érik el az 1200 métert. Az Alleghany-hegység mindazonáltal hatalmas látvány, legalább keleti oldaláról, a hol a legkülső párhuzamos láncolat, az ugynevezett Kék-hegyek (Blue-mountains) meredeken emelkednek a parti síkból. Legmagasabb hegycsúcsai a voltaképem Alleghany déli részén vannak a hol a Black Dome vagy Mount. Mitchell északi-Carolinában 2044 méter magasra emelkedik. Az Alleghany északkeleti folytatását: képezik a Hudson folyótól nyugatra eső Catskill(1159 m.) és Adirondack-hegyek (1765 m.). A Hudson folyótól keletre eső fensíkokat és rajtuk emelkedő hegysorokat Akadiai hegység neve alá foglalják. A hegységnek nevezetes sajátságát képezi «az Alleghany nagy völgyének» nevezett mélyedés, a. mely a hegységet egész hosszában végigszeli és Ny-i meg K-i részre osztja. é-on ebben a mélyedésben van a Champlain-tó és a Hudson folyó; Pennsylvaniában Cumberland-völgynek nevezik és a Susquehanna folyó szeli át Harrisburgnál; Virginiában a kies Shenandoa-völgyet képezi; a hegység délnyugati végén pedig a Tennessee folyik benne lefelé. Földtani tekintetben az Alleghanyban a laurenti gnájszok és a huroni kristályos palák uralkodnak. Velük szoros kapcsolatban vannak a huroni kőzetek, szabályszerü rétegsorozatot képeznek a csillám-, agyag- és kloritpalák, valamint a quarcit, itakolumit, a mészkő és a konglomerátok is, amelyek többnyire egyenetlenül vannak települve a laurenti gnájsz szélére és az egyes gnájszvonulatok között keskeny medencéket vagy meredeken fekvő rétegcsoportokat képeznek. Az ifjabb képletek közül előfordulnak: az alsó és felső szilur és a devoni rétegek, továbbá a szubkarbon és voltaképeni kőszénképlet, a felső-triaszba tartozó vöröshomokkő és végre a krétaképletek és a harmadkori képletek.
Az A. rendkívül bővelkedik hasznos ásványok- ban. Kőszéntelepei 206,000 négyszögkilométernyi területet foglalnak el (ebből 154,000 négyszögkilométer jut az appalachi medencére) és már most is évenként 60 millió tonna kőszenet szolgáltatnak. Vasérceknek minden neme bőven van és ki is aknázzák a telepeket kivált New-York és NewJersey államokban. Rézércekben északi-Carolina és Vermont bővelkednek leginkább; cinket NewJerseyben aknáznak ki: ólom Kentuckyben és Virginiában fordul elő legtöbb. De még a nemes fémek, az arany és ezüst sem hiányzanak. Aranyat Uj-Skótországban és a déli atlanti államokban aknáznak ki; de csekélyebb mennyiségben. Ezeken kívül előfordul még vaskéneg. nikól, só, grafit, trágyázásra, használható márga, kaolin sőt még gyémánt is (északi-Carolinában). Végre még a petroleum emelendő ki, amely nagy tömegben fordul elő Pennsylvaniában és a szomszédos államokban; belőle 24 millió hordóval aknáznak ki évenként.
Forrás: A Pallas nagy lexikona
Alleghany - hegység
