a magyarázatnak az a módja, mely a szöveg homályos értelmét a szavak és fogalmak önkényes játékával világitja meg, s igyekszik felfoghatóvá tenni, miközben a szöveg tartalmát csupa formának tekinti egy más, a magyarázó célja szerint föltételezett tartalom érdekében. Ezt a módszert már az ókori bölcsészek is alkalmazták. Ilyen modorban elmélkedett Philón, midőn az ó-szövetség igazságait puszta képzetek alakjában akarta feltüntetni. De leginkább allegorizáltak az alexandriai zsidó rabbik, akik ily módon igyekeztek vallási és erkölcsi tételeiket az ó-szövetségből igazolni. A keresztény egyházban Origenés tette általánossá az A.-t. Luther nézete: Allegorise non partunt firmas approbationes in theologia, sed velut picturae ornant el illustrant rem.
Forrás: A Pallas nagy lexikona