1. Ethan, amerikai szabadsághős, szül.. Litchfieldben, Connecticut államban 1738 jan. 10., megh. 1789 febr. 13. A szabadságharcban tevékeny részt vett. Kanadában fogságba került s csak. 1778-ban nyerte vissza szabadságát. Utóbb a kon-gresszus tagja lett. Különféle politikai iratot irt. «Reason the only oracle of man» című művében: (1784, új kiad. Boston 1854) a kinyilatkoztatott: vallás ellen kelt ki. életét De Puy írta meg (Buffalo, 1853).
2. A. Grant, ang. természettudós és regényiró,. szül: Kingstonban (Kanada) 1848., Oxfordban tanult s buzgóan csatlakozott a Darwin-féle irányhoz, melynek egyik legtehetségesebb képviselőjeSzámos cikkén kívül nevezetesebb művei; «Physiological aesthetics» (1877), «Colour sense» (1879),. «The evolutionist at large» (1885, 2. kiad.), «Force and energy,» (1888), «Oh. Darwin» (1888). Népies regényei közül megemlíthetők: «Strange stories» (1884), «Philistia» (1885), «Beckoning hand» (1887), «Devil's die» (1883, 3 köt.)
3. A. H. J., amerikai. utazó, az Egyesült-Államok hadseregében hadnagy volt. 1885 jun. 30-án indult el San-Franciskóból a Réz- v. Erna-folyóhoz, s ezen egész addig hajózott föl, ahol sok vizesést képező két főága egyesül és a Wrangell tűzhányó tornyosul. A nyugati főágat és annak Chinnah nevü mellékfolyóját megvizsgálván, Alaszkának hótól borított középső hegyláncán haladt át a Tannah folyóhoz, amelyen a Jukonig lehajózott. Azután a Koukuk folyón 280 kmnyire fölhatolt és a Jukonba visszahajózva elérte Nortonsundot. Általa tudjuk, hogy az a vidék bővelkedik ásványi kincsekben és neki köszönhetjük, hogy most jobban ismerjük Alaszka magassági és éghajlati viszonyait.
4. A. Károly, amerikai államférfiu és jogtudós, szül. Worcesterben, Massachusetts államban 1797. aug. 9., meghalt ugyanott 1869 aug. 6-án. Részt vett az úgynevezett free-soil movement-ben 1848-ban. A kongresszusban a déli államok rabszolgapolitikája ellen küzdött. Tagja volt az 1861-i békekongresszusnak.
5. A. Károly Ferdinand jeles dán történetiró, szül. Kopenhágában 1811 nov. 23., megh. ugyanott 1781 dec. 27. Egész Európát beutazta s levéltári kutatásokat végzett (1845-48). A történelem tanára lett a kopenhágai egyetemen 1862. Művei a legjobb történeti munkák közé tartoznak. Megemlítendők: «Haandbog i Fädrelandets Historie» (Kopenhága, 1840, 7. kiad. 1873; «Lärebog i Danmarks Historie» (Kopenh., 1802, 12. kiad. 1876), «De tre nordiske Rigers Historic under Kong Hans, Christiern den Anden, Frederik den Förste, Gustav Vasa, Grevefelden, 1497-1536» u. a. 1864-72, 1-5 köt., «Om Sprog og Folkeeiendom, melighed i Hertugdömmet Slesvig eller Sönderjylland» (u. o. 1848), «Det danske Sprogs Historie i Hertugdömment Slesvig elier Sönderjylland. Med 4 Sprogkort» (u. o. 1857-58, 2 köt., ném. Schlesw., 1857). Ez utóbbi két röpirat heves ellenmondást idézett elő Poroszország részéről.
6. A Vilmos, bibornok. L. Alanus Britannicus.
Forrás: A Pallas nagy lexikona
Allen
