(gör.), többnyire elmebetegeknél előforduló étvágybeli fonákság, mikor a betegek olyan anyagokat falnak, melyek közönségesen nem enni valók. Némely hipochondrikus betegek téveszméik behatása alatt mindenféle utálatos anyagot esznek, p. vért, bogarat, pókot stb., mert ezektől remélik a gyógyulást. Elbutult v. nagy fokban kábult öntudatban levő elmebetegek néha saját ürülékeiket falják fel (koprofágia v. szkatofágia), mások szénát, ruhadarabokat, köveket nyelnek. Némely vérszegény vagy hisztérikus, vagy végre terhes nő is mutat ilyen fonák étvágyat és hamut, meszet, sót, kávébabot eszik.
Forrás: A Pallas nagy lexikona