Amfibolít

v. amfibol-kőzet, egyszerü kőzet, tutajdonképen nagyobb tömegben termő szemcsés, sugaras vagy rostos amfibolok halmaza; ha az amfibolok egyközösen vannak egymáshoz nőve, előáll az amfibolpala; az A. szerkezete rendesen szemcsés. Ha a kőzetet az amfibol sugárkőnek (aktinolit) nevezett zöldesfélesége alkotja, akkor a neve aktinolitpala. Rendesen más kőzetekbe, nevezetesen archeignájszba s csillámpalába betelepítve találni úgy az A.-ot mint az amfibolpalát és aktinolitpalát. Némelykor az A. nem egyéb mint palás diorit. Gyakori zárványai: gránát, epidot (pisztacit), magnetit, pirit,. quarc, földpát; a Snarum melletti talált A.-ban gedrit is van. Nálunk Krassó-Szörénymegyében van több helyen, Szászkabánya, Moldován, Dognácskán, továbbá Szebenmegyében Felső-Sebes vidékén, a Szepességben stb. Nagyobb mennyiségben az Alpokban (Enns völgye), Cseherdőben, Szudetákban stb.

Forrás: A Pallas nagy lexikona