A keserü mandulák glikozidja; képlete C20H27NO11; a keserü mandulákon kivül a barack-, a kajszinmagban, általában számos prunus-fajba tartozó növény (p. - lauro-cerasus, avium, padus, domestica stb.) különböző részeiben fordul elő. Előállítására a keserü mandulát szokták használni, amelyet finom porrá zúzván, zsíros olajától kisajtolással megfosztanak. A visszamaradó mandula-korpát forró tömény borszesszel kivonják és a borszeszes oldatot besűrítik. A kiváló zsíros olajat eltávolítva, az A.-tartalmu folyadékot felényi éterrel összerázzák; egy idei állás után az A. kristályosan kiválik és forró borszeszből való átkristályosítás útján megtisztítható. Borszeszből vízmentesen, míg vízből 3 molekula vízzel kristályosodik ki. Híg savak, továbbá erjesztő anyagok behatására - mint afféle glikozida - víz felvételével széthasad és szőllőcukor, benzaldehid és kéksav keletkezik:
[ÁBRA]
A keserü mandulákban az A.-on kivül emulzin nevü és erjesztő sajátságokkal biró fehérjeféle test is van, de a két anyag egymástól el van választva, mert más-más sejtekben fordulnak elő és így az emulzin hatását nem gyakorolhatja. De ha a keserü mandulát vízzel összezuzzuk, az A. is, az emulzin is föloldódnak, a fentebbi kémiai hatás végbemegy és a keserü mandula (tulajdonképen a benzaldehid és kéksav) szagát, illetőleg ízét érezzük.
Forrás: A Pallas nagy lexikona
Amigdalin
